Herendi plébánosok

Primász Gábor Róbert

2020–2022

Született: Zirc, 1967. július 6.

Pappá szentelték: Zirc, 1997. március 31.

1996 és 2000 között a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára volt, majd 2000 és 2011 között ugyanott spirituálisként szolgált.

Plébánosi szolgálata

• Nagyesztergár: 2011–2018; oldallagosan Lókút és Pénzesgyőr: 2011–2015
• Jásd: 2015–2020; oldallagosan Márkó: 2018–2020
• Herend: 2020–2022. augusztus 1.; oldallagosan Márkó és Városlőd: 2020–2022
• Pápateszér: 2022. augusztus 1-jétől; oldallagosan Csót, Lovászpatona és Vanyola

2013 és 2020 között a Zirci Kerület helyettes esperese volt, 2020-ban címzetes esperesi címet kapott. 1997 és 2018 között a ciszterci rend tagja volt.

Sabjanics Miklós

1997–2020

1969. február 16-án született Keszthelyen, hétgyermekes katolikus családban. Édesapja több település kántori szolgálatát látta el, édesanyja ápolónőként dolgozott.

Középiskolai tanulmányait a győri bencéseknél, majd az esztergomi ferenceseknél végezte; 1987-ben érettségizett. Teológiai tanulmányait 1987 és 1992 között a Győri Szemináriumban folytatta.

Veszprémben szentelték pappá 1992. június 24-én. 1992 és 1995 között Keszthelyen, a Magyarok Nagyasszonya Plébánián, 1995 és 1997 között pedig Veszprémben, a Regina Mundi Plébánián volt káplán.

1997-től 2020-ig Herend plébánosa volt. Oldallagosan ellátta Hárskút plébániáját 1997 és 2020 között, Városlődét pedig 1998 és 2008 között.

2020. augusztus 1-jétől Badacsonytomajon szolgált, ahonnan Kővágóörs plébániáját is ellátta. 2020. január 1-jétől az állandó diakónusok főegyházmegyei referense, 2020. augusztus 1-jétől a Tapolcai Kerület esperese volt.

2021. február 17-én, életének 52. és áldozópapságának 29. évében hunyt el.

Jokesz István

1980–1997

Kolontáron született 1924. július 25-én. Iharoson, Nyárádon, Ugodon és Vörösberényben teljesített kápláni szolgálatot, majd Szentkirályszabadján lett plébános.

1980-tól haláláig Herend plébánosa volt. 1997. július 27-én, a vasárnapi szentmise előtt hunyt el. 1997. augusztus 4-én temették el a kolontári temetőben.

Tóth B. László

1970–1980

Született: Zalabér, 1916. augusztus 25.

Pappá szentelték: Szombathely, 1940. június 16.

Nagykanizsán hitoktatóként, majd a Sarlós Boldogasszony Plébánián plébánosként szolgált. Később Ugod, Lókút, Zirc és Bakonyszűcs plébánosa volt.

Herenden 1970 és 1980 között teljesített szolgálatot. 1980 és 1983 között betegszabadságon volt, majd 1983-tól 1986-os nyugdíjazásáig Kolontáron szolgált.

Nyugdíjas éveit a veszprémi Szent Ferenc Papi Otthonban töltötte. 2004. augusztus 2-án hunyt el, és augusztus 10-én temették el a veszprémi Vámosi úti temetőben.

Döbröczönyi István

1946–1970

1946 és 1970 között Herend plébánosa volt.

Dr. Androsits István

1944–1946

Kaposváron született 1906. március 31-én, és Veszprémben szentelték pappá 1929. január 23-án.

Káplánként Neuschlossban és Dégen szolgált, majd Veszprémben filozófiatanár és prefektus lett. 1935 és 1943 között Fűzfőgyártelep plébánosa, 1943–1944-ben tábori lelkész volt.

Herenden 1944 és 1946 között szolgált plébánosként. Ezután a veszprémi Davidikum igazgatója, szemináriumi gondnok és teológiai tanár lett, majd a kisszemináriumot vezette.

1952-ben az állam eltiltotta az egyházi szolgálattól, ezért 1955-ig a Ganz Hajó- és Vagongyárban dolgozott. 1955-ben Lajoskomárom plébánosa lett, ugyanabban az évben bebörtönözték; 1956 szeptemberében szabadult.

Később Toponáron és Öreglakon szolgált, majd Kaposváron volt káplán. 1979-ben vonult nyugalomba. 1997. július 28-án hunyt el a Székesfehérvári Papi Otthonban. Augusztus 5-én temették el a kaposvári Keleti temetőben.

Hautzinger Pál

1940–1944

1940 és 1944 között Herend plébánosa volt.

Dr. Solymár (Schumacher) István

1939–1940

Szentjakabfán született 1905-ben. Berzencén, Igalban és Kaposváron volt káplán, majd Veszprémben lelkiigazgatóként szolgált.

1939 és 1940 között Herend lelkésze volt. Később Nagykanizsán hitoktató és lelkész, Veszprémben püspöki titkár, lelkiigazgató, az Oltáregyesület igazgatója, a Ranolder Intézet hittanára és hitoktatási szakfelügyelő lett.

1948-tól Tapolca plébánosa, majd esperese, 1955-től 1961-es nyugalomba vonulásáig Mernye plébánosa volt. 1963-ban szentszéki bíróvá nevezték ki.

1970. december 20-án hunyt el a székesfehérvári Papi Otthonban. December 29-én temették el szülőfalujában.

Kara József

1939

Pápán született 1905. július 3-án, és Veszprémben szentelték pappá 1932. június 26-án.

Vigántpetenden volt káplán, majd 1933 és 1936 között a veszprémi Davidikum prefektusa. Ezután Pápán és Keszthelyen szolgált káplánként.

1939-ben Herend lelkésze volt, később Vaszarra, majd Szápárra került. Szápáron 43 éven át szolgált plébánosként.

1983. szeptember 17-én temették el a szápári temetőben.

Paraghy Béla

Nagyberkiben született 1910. február 17-én, és Veszprémben szentelték pappá 1933. május 7-én.

Káplánként és adminisztrátorként számos településen szolgált, többek között Dégen, Mernyén, Kéthelyen, Zalabéren, Noszlopon, Várpalotán, Herenden, Zalaszántón, Göllén, Miháldon, Nemesvitán és Kaposváron.

1945 és 1974 között Kercseliget plébánosa volt. Nyugalomba vonulása után Inke-Darvaspusztán élt.

1978. január 31-én hunyt el a nagyatádi kórházban, és február 6-án Nagyatádon temették el.

Gősy István

1919–1939

1887. február 8-án született Farkaskútimajoron, Gősy Bertalan és Herczig Anna gyermekeként. Veszprémben szentelték pappá 1911. június 29-én.

Kiskomáromban, Barcson, Balatoncsicsón, Somogysámsonban, Tüskeváron és Városlődön szolgált, továbbá Nemesvámoson és Szentgálon adminisztrátori feladatokat is ellátott.

1919. március 13-tól Herend alapító plébánosa volt. Megalapította a Hangya Fogyasztási Szövetkezetet és a római katolikus dalegyesületet.

1939. március 30-án hunyt el.